2. állomás - Máriabesnyő - Besnyő-patak |
Gödöllői-dombság turistatérkép - részlet (M = 1:50000, Magyar Természetbarát Szövetség, 1996.) |
|
Az erdőből kiérve a piros jelzés (melyen eddig haladtunk) frissen parcellázott, félkész házakkal teli részt érint, majd egy régebben beépített egységen (Fenyves – nevéhez híven nagy fenyőkkel a kertekben) áthaladva eléri a máriabesnyői vasúti megállóhelyet, ahol az állomás aluljárójának falát a helyi általános iskola virágokat ábrázoló festményei díszítik. [1] A síneket elhagyva a 3-as főútra érkezünk, s jobbra fordulva tovább haladunk egészen addig, míg az út jobb oldalán meg nem pillantjuk a jól ismert, ovális Tájvédelmi Körzet táblát egy földút szélén. Ezen a földúton elindulva visszaérkezünk a sínekhez. Itt található egy szennyvízátemelő létesítmény közvetlenül a Besnyő-patak mellett. Máriabesnyő – Besnyő-patak - 2. állomás A Besnyő-patak a vasúti töltés mellett folyik, vize tisztának látszó [2], medre itt nem kiépített [3], sőt kicsit lejjebb már lápos-vizenyős területek alakultak ki körülötte fűzbokros láprét növénytársulással és égerfoltokkal. [Rakonczay, 1989. pp. 304.] Szépen látszik innen a besnyői templom [4] – akár a vonatablakból az utazók számára. A templom felé közeledve viszont nem sokkal a Tájvédelmi Körzet táblája után a földutat szemétlerakások szegélyezik... [5] A Besnyő-patak a tiszai vízgyűjtő területhez tartozik, s az Aranyos-patakba torkollik. Az út mentén méhkaptárok láthatók, közel menni tilos! A világháborúk miatti kényszerű fakitermelések (Budapest ellátása) alaposan megtépázták a gödöllői erdőket, emiatt 1945 után gyors megoldásként sok akácot és fenyőt telepítettek. Az erdők területe ma 38%-ban akáccal borított, ez kedvez a méhészkedésnek. [Rakonczay, 1989. pp. 303-304.]
|
||
|
||
|
||
[4] A máriabesnyői templom a Besnyő-pataktól nézve,
optikai játék: melyik a valódi? |
||
|
||