Gödöllői-dombság turistatérkép - részlet (M = 1:50000, Magyar Természetbarát Szövetség, 1996.)


 

Máriabesnyői kegyhely - 3. állomás

A térség már a XII. században egyházi birtok volt, de a XIII. században a tatárjárás a földdel tette egyenlővé. A Grassalkovich család vásárolta meg a XVIII. században, s egy kápolnát kezdtek építtetni ide. Az építkezés közben az egyik munkás egy kicsike, csontból faragott Mária-szobrot talált, ez tette végül sűrűn látogatott zarándokhellyé Máriabesnyőt. Ma a szobrocska a főoltár közepén áll. A templomnak általában csak az előtere nyitott, ahol a Lourdes-i barlanghoz hasonló miliőt alakítottak ki a zarándokok számára, akik itt megfogalmazhatják az égiekhez szóló kéréseiket. [1] Az altemplomban található a Grassalkovich-ok temetkezési helye. [gau.hu-1] A templom rendházban folytatódik, a mögött jól tanulmányozható a helyi talajszelvény, ugyanis az építmény sportpályája mellett – valószínűleg omlás következtében – láthatóvá vált mintegy 5-6 méter magasságban a felszín alatti rész. [2] Így ír erről Kerényi Zoltán [G. Merva, 2007. pp. 23.]: „A barnaföld (Ramann-féle barna erdőtalajok) altípusai közül a típusos barnaföld előfordulása kevésbé jelentős, a dombság területének csak néhány százalékát teszi ki. Löszön, vagy homokos löszön alakult ki, általában jó fizikai és kedvező vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkezik.” A máriabesnyői domboldalakon ilyen talaj található, itt sekély termőrétegű és átmenetet képez a rozsdabarna erdőtalajok irányában. [3] Gödöllő környékére a barna erdőtalaj jellemző. [4]
 

[1] A besnyői Mária-kegyhely
(saját fotó, készült: 2007.11.11.)
 

[2] A besnyői templom mögötti állványozással védett fal (saját fotó, készült: 2007.11.11.)
 

[3] Stefanovits Pál talajszelvénye
(In: Pécsi M. (szerk.): Budapest földrajza I., Akadémiai Kiadó, 1958.)

[4] A Gödöllői-dombság talajtani térképe (Szerkesztette: SZIE MKK Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Térinformatikai Tanszék, 2006. In: [G. Merva, 2007.])