Gödöllői-dombság turistatérkép - részlet (M = 1:50000, Magyar Természetbarát Szövetség, 1996.)


 

Babat-pusztát, s a Babatvölgyi gazdaságot elhagyva, jó órányi gyaloglás után érjük el a Margitát. Az oda vezető út nagy részét – még ha az gyakran erdőkkel szegélyezett is – a szabad ég alatt, nem fák árnyékában tesszük meg, csak a Margita közelében érünk sűrűbb erdőbe. [1][2-3] Az utat túlnyomórészt vastag, lábunk alatt süppedő homok borítja. [4]

Margita - 6. állomás

A Gödöllői-dombság legmagasabb pontja a Margita (344,2 m). Itt nincs homok, feltételezések szerint azért, mert az ősfolyók nem értek fel idáig. A szoliflukció (sárfolyás) jelensége miatt a térségre jellemző agyagra települt homok sorrendje itt fordított, a homokra települt agyag. A Margita tetején egy henger alakú, magas vasbeton építményt látunk [5], ez a közhiedelemmel ellentétben nem kilátó, hanem a gödöllői országos háromszögelési összehasonlító alapvonal pontjára épült geodéziai mérőtorony [6].  Elvben tilos felmenni benne, mert veszélyes, nem a nagyközönség számára készült. [7] Viszont fentről a kilátás nagyon szép. [8] [Panoráma fotó]

[1] Erdő a Margitánál (saját fotó, készült: 2007.11.02.)
 

 
[2-3] Erdő a Margitánál (saját fotó, készült: 2007.11.02.)
 

[4] A szinte az egész vidéket beborító vastag homok (saját fotó, készült: 2007.10.21.)
 

 
[5] A geodéziai mérőtorony (saját fotó, készült: 2007.11.02.)
 

[6] A geodéziai mérőtorony "Állami földmérés 1974" felirata (fotó: Bankó Péter, 2007.11.02.)
 

[7] A geodéziai mérőtorony belseje rozzant vaslétrákkal (fotó: Bankó Péter, 2007.11.02.)

[8] Kilátás a geodéziai mérőtorony tetejéről (2 fotó, saját, készült: 2007.11.02.)