A tanösvény által fedett terület tengerszint feletti magassága 180 és 344 méter között változik. A túra érinti a dombvidék legmagasabb pontját, a Margitát (344,2 m), legalacsonyabb területe pedig a Besnyői-völgy, a két végpont között a terület jól megfigyelhetően enyhén lejt (Öreg-hegy 302,8 m [Teöreök, 1941], Antalhegy 287 m [Szabó, 1973. pp. 13.]). A tájra jellemzők a párhuzamos völgyek és dombhátak [Jávorka, 1959. pp. 6.], melyek jól megfigyelhetők a lenti térképen. [1]. Egy tanulmány szerint [Golder, 2003.pp. 10-11.] a Pécel-Isaszeg egyenestől északra négyzetesen tördelt és eltérő mértékben kiemelkedett felszínek jellemzők, északnyugati szélükön kipreparált karbonátos részekkel, melyek Gödöllőtől északra ma is emelkednek évi 1-2 mm-t, Gödöllőtől délre pedig süllyednek ugyanennyit. Egy másik tanulmány szerint [Bérczi, 1998. pp. 52.] a Pannóniai-medence szakaszban véglegesen egymás mellé kerülő Pelsoi és Tiszai nagyszerkezeti egység [2] mozgási zónái mentén alakultak ki az északkelet-délnyugati irányú üledékgyűjtők a középső miocénben. (12-17 millió éve [Hartai, 2004. pp. 44.]) Tehát az eredetileg délkelet felé lejtő fennsík esésvonala és ilyen irányú törései határozták meg a vizek folyási irányát [Golder 2003. pp. 10-11.], melyet a Rákos-patak kivételével a vízfolyások ma is követnek. A tiszai vízgyűjtőhöz tartozó egykori folyók így – völgyeket mélyítve – hozták létre a jól látható északkelet-délnyugat orientáltságú párhuzamos dombvonulatokat. Gödöllő belterülete egy négy völgy találkozásánál erózió hatására kialakult medence. [Golder 2003. pp. 10-11.]

A tanösvény a vasútállomástól indul, mely 211 méteren [Golder, 2003.pp. 9.] helyezkedik el. A Szent István Egyetemet érintve az út egy enyhe lejtőn felfelé éri el a Fácános erdőt, ahonnan megint különösebb emelkedő nélkül érkezik a Fenyves városrészbe. Itt kezd lejteni a terep, s a Besnyő-völgyben – a túra legalacsonyabb tengerszint feletti magasságán (180 m) – ismét különösebb szintemelkedés nélkül halad tovább az ösvény, bár balra tőle egy nagyobb domb helyezkedik el (Gudra-hegy 251 m). Itt a turistaútvonal megkettőződik, balra fordulva 750 m alatt 70 m szintemelkedéssel, majd 350 m alatt ugyanennyi csökkenéssel a dombon át ugyanoda jutunk, mint a dombot a másik jelzés mentén megkerülve. [3] Itt – az M3 autópálya tövében – több völgy és lejtő találkozásánál található a Pap Miska kútja, illetve folyásirány szerint az utolsó babati tó. A Babat-puszta felé tartó út szintén szinte sík, egészen az Istállóskastélyig, onnan emelkedik enyhén, kisebb megszakításokkal ugyan, de állandó jelleggel a Margitáig, mégis – valószínűleg a nagy távolság miatt – a nagyjából 100 méter szintemelkedés nem tűnik fel. A visszafelé vezető út babati leágazása után látható pár jellegzetessége a homoktalajoknak, ugyanis az út néhányszor meredek, omladozó homokfallal szegélyezett. [4]

[2] Nagyszerkezeti és szerkezeti egységek térképe a Pannon-medencében
(Hartai Éva: Magyarország földtana – rövid áttekintés. Miskolci Egyetem, Miskolc, 2004.)

[3] A turistaútvonal elágazása Máriabesnyő után
(M=1:15000 Gödöllő térképe. Szarvas András és Dimap Bt., 2006. 5. kiadás)
 

[4] Omladozó homok az ösvény mentén (saját fotó, készítés dátuma: 2007.10.20.)