Földtan, földtörténet a kezdetektől [G. Merva, 2007. pp. 15.] alapján

 

Mezozoikum – Triász: A terület a Tethys tengerrel borítva. Ekkor keletkezik a 2400 méter mélységben lévő mészkő – dolomit alaphegység. Más források szerint [Szlávik, 2007. pp. 9.] ezt a réteget (dolomit és dachsteini mészkő) körülbelül 1900 m mélységben érték el mélyfúrás során.

Mezozoikum – Kréta: A lerakódott üledékek szárazra emelkednek és északnyugati – délkeleti vetődések mentén feldarabolódnak.

Kainozoikum – Harmadidőszak - Paleocén: A terület szárazon.

Kainozoikum – Harmadidőszak - Eocén: A terület ismét tengerben. (Mélyfúrásban 1926 méteren sekélytengeri mészkő és 2350-2500 méteren márga, homokkő, mészkőpadok. [Szlávik, 2007. pp. 9.])

Kainozoikum – Harmadidőszak - Oligocén: 1. A tenger visszahúzódik, a terület süllyedni kezd. (Regresszió, homokos-agyagos-márgás, kis vastagságú rétegek nagy mélységben. [Szlávik, 2007. pp. 9.]) 2. A tenger újra előre tör, agyagmárga lerakódás vulkáni eredetű tufa nyomokkal. 3. A tenger ismét visszavonul. (Átharántolt homok-homokkő lerakódás a felső-oligocénben, illetve szénhidrogén kutatások eredményei alapján ezt kiegészíti agyagmárga, márga, homokos agyag is. [Szlávik, 2007. pp. 9.])

Kainozoikum – Harmadidőszak – Miocén – Szarmata: a dombvidék északi része kiemelkedik, feldarabolódik, a déli rész süllyed, a tenger újra betör a területre (üledékképződés).

Kainozoikum – Harmadidőszak – Miocén – Pannóniai: Tenger előrenyomulása, jellemző alsó-pannon képződmények. Szlávik Eszter így ír erről [Szlávik, 2007. pp. 9.]: „A miocénben rövid időre szárazság volt a területen, ezt az időszakot fémjelzi a felszín alatt található alsó-pannon agyagos-márgás homokkő betelepülés. A Pannon-beltó partja Gödöllőtől nyugatra (a mai Pesti-síkság területén) húzódott, majd feltöltődvén a felső-pannonra, mocsaras területté változott. (…) A felső-pannonban homok, homokkő, agyagos homok, homokos agyag és agyagrétegek váltakoznak. Az utóbbiakban talált Congerica Balatonica a felső-pannon fő jellegzetessége. Gödöllő környékének felszínén legjelentősebb tömegben az alsó-levantei korú keresztrétegzett homok található meg.” A réteg keletkezéséről így ír [Szlávik, 2007. pp. 9-10.]: „A Pesti-síkság szárazodásának idején, a felső-pannonban keletkezett a délkelet felé húzódó Süllyedék, amely maga felé vonzotta a vízfolyásokat. A tavakkal megszakított Ős-Duna-ágak rendszere emiatt keletebbre húzódott, majd behálózta az Isaszeg – Gödöllő – Aszód környéket. A képződmény vastagsága Gödöllő-Isaszeg vonalában a legnagyobb, meghaladja az 1000 métert is. A Duna-ágak és más északról érkező folyók (ennek bizonyítéka a helyi kőzetek nagy epidot tartalma) deltaszerűen töltögették a süllyedő medencét keresztrétegzett, csillámos folyóvízi homokkal, melyben homokkő-lencsék és agyaglencsék találhatók.” A rétegek vastagsága egy – a tanösvény helyétől 0-5 km-re húzódó – földtani szelvényen [1] és a hozzá tartozó térképen [2] tanulmányozható.

Kainozoikum – Harmadidőszak – Pliocén: Szárazra kerül a terület, a Duna és az Ipoly ősének tevékenysége következtében megjelenik a keresztrétegzett homok 5-320 méteres vastagságban.

Kainozoikum – Negyedidőszak – Pleisztocén: Magasabb helyeken löszlerakódás 5-7 méteres vastagságban. A Duna törmelékkúpja emelkedik, kialakulnak a dombság mai viszonyai. A folyóvizek már arra folynak, amerre ma.

Kainozoikum – Negyedidőszak – Holocén: Erős lepusztulás, illetve a futóhomok létrejötte. (Ez utóbbi nagy része a dunai hordalék kifúvásából ered, s mozgását az északnyugati szelek határozzák meg. [Szlávik, 2007. pp. 10.]).

A Magyar Állami Földtani Intézet által kiadott Magyarország 1:100000 méretarányú felszíni földtani térképe szerint [3] a területen négyféle képződmény található:

zPa2 – azaz felső-pannon korú Zagyvai Formáció a Margitán: laza homok (közepes és finom szemcseméret), homokkő, agyag, agyagmárga és aleurit sűrű váltakozásából álló, gyakran szenes csíkokkal tarkított, fluviális és tavi eredetű képződmény, melynek vastagsága akár 1 km is lehet. [Gyalog, 2005. pp. 139.]

fe-Qp3-hh és fe-Qp3-h – azaz késő-pleisztocén korú fluvieolikus homok a Margita és Babat-puszta között, illetve a Fácánosban: az előbb folyóvíz által szállított homok később széltől átmozgatva, átlagos vastagsága 5-10 m. [Gyalog, 2005. pp. 144, 154.]

f-Qh2h – azaz újholocén folyóvízi homok az Aranyos-patak mentén Babat-pusztán.

A területen található kutak és szénhidrogén-kutató fúrások rétegsorait tanulmányozva ezen képződmények léte igazolva látszik. A feldolgozott 37 (+2) db vízkutató fúrás [4] átlagos mélysége 175 méter. Ezek holocén, pleisztocén, felső-pliocén (levantei), felső-pannon és esetenként alsó-pannon - miocén rétegeket fúrnak át. Az átlagolásból kimaradt egy perspektivikus vízkutató fúrás (kútkataszteri száma K87), ami 600 m mély és alsó-pannon réteggel ér véget  (agyagmárga fekü), illetve egy hévízkutató fúrás (kútkataszteri száma B74), mely 2507 m mély és érint alsó-pannon, miocén, oligocén, eocén réteget is (márga, homokkő fekü). A  szénhidrogén-kutató fúrások [5] a tanösvény máriabesnyői szakaszától átlagosan 3,5 km-re délkeletre helyezkednek el és a holocén, pleisztocén, pliocén, miocén képződményeken keresztülhaladva – mélységüktől függően (601-1936m) – pliocén (600 m körül – homok, agyag fekü), oligocén (1636 m – agyagmárga fekü), eocén (1936 m – mészmárga fekü), illetve triász (1923 m – mészkő fekü) rétegekben érnek véget.

Főbb fúrásadatok

Földtörténeti korbeosztás

 
 
[1] Földtani szelvény horizontális és vertikális szivárgási tényezőkkel
 
 
 
[2] A szelvény elhelyezkedését szemléltető földtani térkép bejelölt túraútvonallal (M = 1:50000 Gödöllői ivóvízbázisok diagnosztikai vizsgálata – záródokumentáció melléklete, 2003. január. Készítette: Golder Associates (Magyarország) Kft.)
 
 
 

[3] Felszíni földtani térkép a területről, berajzolt túraútvonallal (M = 1:100000 Magyarország Egységes Földtani Térképe, Magyar Állami Földtani Intézet, 2008. Forrás)
 

 
   
  Jelkulcs a MÁFI földtani térképéhez  
   
  [4] Fúrások elhelyezkedése (Google Earth térkép saját feliratokkal)  
 

[5] Szénhidrogén-kutató fúrások elhelyezkedése és talpmélységeik (Google Earth térkép saját feliratokkal)

 

Tovább a Vízrajzi viszonyokhoz

Vissza a Tanösvény főoldalra

Vissza a Domborzati viszonyokhoz