A hazaszeretet nagyon fontos és mély dolog számomra. Nem tudom hogyan alakult ki bennem, és miért. Sok fajtája van és sokféle dologban előjöhet. Nem is gondolnám és mégis ott van sokminden mögött. Ott van, amikor az iskolában beszélnek róla, az ünnepségeken, a bírálatokban, az emberekben, a honvágyban, abban, hogy büszke lehetek rá - a hazámra.

Tavaly Velencében nyaraltam. Volt egy helyes kis padlásszobám. Esténként nem bírtam aludni, meleg volt, és szörnyű pára. A tetőről a tengert és egész Velencét lehetett látni. Egy este megint fent unatkoztam egyedül és elkezdtem tekergetni a rádiót. A sok olasz locsifecsi közt hirtelen mintha magyar ritmusú beszédet hallottam volna. Élesebbre állítottam és az is volt!

Bejött egy magyar adó! Egy olyan unalmas beszélgetést, amit itthon kikapcsolok, ott élvezettel hallgattam.

Lehet, hogy más erre csak legyint, de szerintem ez nagyon fontos része a hazaszeretetnek.

Deák Zsuzsa (15 év)

Vissza az írásokhoz, vagy a borsókhoz