Gödöllői-dombság turistatérkép - részlet - saját jelöléssel (M = 1:50000, Magyar Természetbarát Szövetség, 1996.)


 

A gödöllői vasútállomásról – bár a tanösvénynek nem állomása – érdemes elmondani, hogy 1874-ben építették Ybl Miklós tervei alapján, s eredetileg ez az épület királyi váróteremként szolgált. [1] A középső teremből balra I. Ferenc József, jobbra Erzsébet királyné szalonja nyílt. [gkrte.hu-1] A vasútállomás felett átívelő gyaloghídon átkelve a Szent István Egyetem parkjába érkezünk, ahonnan a szépen gondozott sétány végén az Egyetem impozáns – kastélyra emlékeztető – főépülete magasodik [2], mely eredetileg a premontrei szerzetesrend birtokában lévő nevelési intézménynek adott otthont 1925-től. Egyetemként 1950-től működik, agrártudományi profillal. [Faludi, 1995.] Az ekkor állami tulajdonba kerülő ingatlan parkjában található Premontrei temetőt a rendszerváltástól ismét a rend használja. Itt áll 1936-tól  az egyik Fadrusz-feszület, Fadrusz János szobrászművész alkotásának másolata. [3] Említésre érdemes még az egyetemi botanikus kert, melynek 6 hektárnyi területéből kettőn érintetlen erdőtársulást őriznek [gkrte.hu-1], illetve utunkat folytatva - különféle érdekes nevű egyetemi tanszék mellett elhaladva - kis kitérővel az Állattenyésztési Intézethez jutunk, itt a kerítésen túl egyszerű háziállatok (kecske, szamár, lúd, ló, stb.) és pár nem honos állat (pl. emu is) látható. A piros jelzésen továbbhaladva elérjük az első állomás fő látványosságát.

Víztorony és Fácános parkerdő - 1. állomás

Bár e víztorony kultúrtörténeti alkotás elsősorban, szép példája a funkcionalitás, a mérnöki munka és a művészet, a szimbolika összhangjának. Az ’50-es években Jánossy György és Czebe István építészek által az egyetemi lakótelep vízellátására tervezett kör alakú téglaépítmény éppen az erre húzódó vízválasztó vonalra épült. [4] A kettős héjú henger két fala között két egymást elkerülő lépcsősor ível fel, az egyik az eredetileg csillagászati célra tervezett üveges tetőtérbe, a másik pedig a vízmedencéhez vezet. A torony és környezete több műalkotással díszített – az épület első bejárata felett egy „Arion és a delfin” című dombormű, sisakján pedig egy nagy szélkakas látható. A torony körüli alacsony kőkerítés nyomvonalát ennek az árnyéka jelölte ki, a kerítésen belül pedig a 12 állatövi jegy szobra áll.

A Gödöllői-dombvidékre jellemzők a nagy területű, lapos, kiemelt platók, melyeknek egységét nem törték meg a szintén jellemző eróziós völgyek. A Fácános is egy ilyen egybefüggő plató része. [Szlávik, 2007. pp. 27.] Egész területe Natura 2000 terület. [5] [prospektus-2] (A Natura 2000 egy Európai uniós program a biodiverzitás fenntartásáért. Módszere, hogy olyan területeket jelöl meg, amelyek fontosak egy-egy veszélyeztetett egyedi faj, vagy élőhelytípus megőrzéséhez.)

 Ez az erdőrész - melynek a mai egyetem területe is része volt - a gödöllői koronauradalomhoz tartozott. [Faludi, 1995.] Az erdőt széles ösvények szelik keresztül, látszólag két uralkodó növénye van, a tölgy és a légzőgyökereivel kapaszkodni tudó borostyán futónövény. Ez utóbbi teljesen elborítja a földet [6] és az ősz miatt csupasz fákat is [7] [8]. Jó néhányukkal már végzett, ezért sok a kidőlt, kettétört fa [9]. Egy-egy növény túlzott – a többiek kárára történő – elszaporodása az ökológiai egyensúly felborulására utalhat az adott területen, melyben gyakran az emberi tevékenységnek is szerepe van. (Például kiirtjuk az adott élőlény természetes ellenségét.)
Egy korábbi tanulmány szerint [Szabó, 1973. pp. 44.] itt elegyes tölgyerdő (a kis levelű hárs felett kocsányos és kocsánytalan tölggyel, a cserjeszinten pedig mogyoróval) és tatárjuharos-tölgyes jellemző – itt a cserjeszintet a tatárjuhar foglalja el.

A gyalogösvényen már kitűnik a Gödöllőre és környékére annyira jellemző homok. A Fácános erdő nevétől eltérően vadakban már nem bővelkedik feltételezhetően a domináns emberi jelenlét miatt, melyet a terület körbeépítettsége, illetve a helyiek rekreációs, kutyasétáltatási és szemétlerakási tevékenysége jelent.

 
[1] Régi képeslap

[2] Szent István Egyetem, Gödöllő
(saját fotó, készült: 2007.11.11.)
 

[5] Gödöllői-dombság turistatérkép - részlet (M = 1:50000, Magyar Természetbarát Szövetség, 1996.)
 

[6] Fácános parkerdő - a borostyántól zöld föld
(saját fotó, készült 2007.11.11.)
 

[7] Fácános parkerdő - élősködőktől zöldülő fák
(saját fotó, készült 2007.11.11.)
 

[8] Fára települt borostyán
(saját fotó, készült 2007.11.11.)
 

[9] Kidőlt fák a Fácános parkerdőben
(saját fotó, készült 2007.11.11.)