Nyomás alatti rétegvizet megcsapoló kút, ahol a nyugalmi vízszint a víztartó réteg fedőjénél magasabban húzódik, így a víz benne magától feltör, akár a felszín fölé is.
 

"fn Föld Kőzeteknek egymásra következő rétegei közül az alul levő. | Bánya Közvetlenül a bányászott ásvány rétege alatt levő kőzet."
[Értelmező szótár]
 

Az országos háromszögelési alapvonal hálózat elsőrendű pontjait védő szabvány vasbeton mérőtorony átmérője 3,5 méter, s 4 méteres szintekből áll. A mérés szintjére belül, vaslétrán lehet feljutni. Itt helyezhető el a mérőműszer, s a központ függőlegese 30 km-ről látható. A tornyokat a '70-es évektől kezdték emelni, az állam tulajdonát képezik, bár jelentőségük a műholdas helymeghatározás térhódításával egyre csökken. [Kreuter, 1999.]

Forrás: Földmérési és Távérzékelési Intézet honlapja (FÖMI)
 

Amikor a nehézségi erő lejtő menti komponense túllépi az üledék kohézióját, s így az üledéktömeg egy része elhagyja helyét... [Balogh, 1991.]
Főbb típusai:
Omlás: nagy kőzettömegek leszakadása meredek falakról. Szállítóközeg nélküli száraz tömegmozgás.
Csuszamlás, suvadás: egy görbe csúszópálya mentén csúszik meg az üledéktömeg. Az eseményt a kőzet átnedvesedése elősegítheti.
Kúszás: a lejtőt borító nem nagy mértékben konszolidált üledék lassú mozgása (pár cm/év). Ráutaló jelek: alsó szakaszukon a lejtő irányában görbülő fák, vonalas létesítmények egyenesének (kerítés, vezeték) megtörése, elhajlása.
Folyás: víz hatására kohéziójukat elveszítő anyagok folyékonnyá válása. Amennyiben fagyott talajon megolvadt felső réteg folyik meg, szoliflukcióról, geliflukcióról beszélhetünk.  [Hartai, 2003.]
 

hektár [ha]

Jellemzően szél, vagy áramló víz által szállított szemcsék kiülepedésénél megjelenő rétegződéstípus. A sík, vagy homorú réteglapok metszik egymást, s az őket felépítő lemezekkel is szöget zárnak be, ahogy keletkezésükkor a felszínen - a szállítóközeg áramlási irányának megfelelően - hullámfodrokban lerakódtak. [Hartai, 2003.]

A növények nem feltétlenül veszik fel az összeset, a felesleg elszivárog, s elszennyezheti a felszín alatti és felszíni vizeket, ahol eutrofizációt okoz, mely egyébként természetes folyamat, de így képes nagyon felgyorsulni. (A vízbe kerülő sok tápanyag hatására elszaporodnak például az algák, illetve a fotoszintézis növekedtével az oxigénmennyiség nő, s azzal együtt a többi élő is szaporodni kezd. Amikor elpusztulnak, a mederben tömeges bomlásnak indulva kivonják az oxigént a vízből, ez tömeges halpusztulást is okozhat, s rontja a vízminőséget, a víz öntisztuló képességét.) [Kerényi, 2003.]
A műtrágya nitrogéntartalma aerob (oxigéndús) környezetben nitráttá alakul, mely például gyomorba kerülve nitritté lesz, s a hemoglobinhoz kötődve az nem tudja felvenni az oxigént, így fulladásos halált okoz jellemzően csecsemőknél. Magyarországon is több ilyen eset ismert. [A világ helyzete 2001.]
 

A földfelszínen történő helymeghatározás a geodézia tudományának feladata. A vízszintes és függőleges távolságok/ irányok felmérését alappont-hálózatok létrehozásával és sűrítésével oldották meg, vagyis a pontok hierarchikus kapcsolatban állnak egymással. A vízszintes alappont-meghatározás alapja a háromszögelés, amit W. Snellius alkalmazott először a XVII. században. Előnye, hogy síkidomonként elegendő egyetlen oldalhosszúság és a szögek nagyságának ismerete ahhoz, hogy a háromszögek helyzete egymáshoz képest meghatározható legyen. Az elsőrendű pontok nagyjából 30 km-es háromszög-oldalhossznyira vannak egymástól, a másodrendűek - 12-15 km-es oldalhosszúságú háromszögek csúcspontjaiban helyezkednek el, a harmadrendűek meg ennél is közelebb. Feltétele a pontlétesítésnek a szomszédos pontokra való kölcsönös rálátás. Az első magyarországi háromszögelés 1730-ban történt. A pontokat védművel "állandósítják", ami általában talajba süllyesztett vasbetonba ágyazott furatos fémcsap, de vannak különleges pontjelek, mint a vasbeton geodéziai mérőtorony is. A földhivataloktól megszerezhető minden ponthoz a pont adatait tartalmazó pontleírás. [Kreuter, 1999.]
 

Üledék, szemcsehalmaz jellemzője, ha a halmaz szemcsemérete nem egyenletesen oszlik meg a legnagyobb és legkisebb szemcseméret között, hanem vannak olyan átmérőtartományok, melyek akár teljesen is hiányoznak belőle.
 

Természetes anyagokon és helyi erőforrásokon alapuló mezőgazdasági termelés, alapfilozófiája az ember és környezete közti harmonikus kapcsolat lehetősége. Célja a környezetszennyező anyagok kiiktatása, mérgező anyagoktól, vegyszerektől mentes élelmiszer előállítása, távlati célként pedig önfenntartó gazdaság kialakítása a lehető legkisebb környezetterheléssel. A növények természetes ellenállóképességét környezetbarát módon - például nemesítéssel - fejlesztik. Monokultúrák helyett változatos termelésre törekszenek.
(Monokultúra: nagy területen ugyanazon növény termesztése. Előnyei: jól gépesíthető termelés, könnyű vetés és betakarítás. Hátrányai többek között a talaj gyors kimerülése, elemhiány megjelenése, ugyanazon növények nagy tömegben gyengébbek, jobban kiszolgáltatottabbak a fertőzésnek, ez túlzott vegyszerhasználatra kényszeríti a monokultúrás termelőket...)
Nem használhatnak műtrágyát, szintetikus növényvédőket (peszticideket, melyek többsége rákkeltő, vagy mérgező, s könnyen felhalmozódnak az élő szervezetben), állatoknál antibiotikumokat, hormonokat. (Hormonokat a nagyüzemi állattartásban általában hozamfokozásra, növekedésgyorsításra, stb. használnak, antibiotikumokat pedig azért, mert a természetellenes körülmények között - zsúfoltan - tartott jószágok között könnyen felütheti a fejét egy-egy járvány.)
Tiltott az állatok megcsonkítása is. (Például a szárnyasok csőrégetése, ami a nagyüzemi állattartásban azért szükséges, hogy a nagyon kicsi ketrecekben összezsúfolt állatok a természetes pszichikai jelenségként fellépő agresszióval ne okozhassanak kárt egymásban.) [Láng, 2002.]
 

Víztároló létesítmény, melynek célja - általában a vízfogyasztás ingadozását kezelendő - az esetleges többletvíz tárolása, vagy épp a fellépő vízhiány megszüntetése. A magastároló előnye, hogy a gravitáció segítségével az utánpótlás megfelelő nyomással biztosítható a "készlet erejéig". A víztároló medencével szemben szigorú követelményeket támasztanak - elsősorban a mikroorganizmusok szaporodásának elkerülése céljából - mint például: fénytől való elzártság, a víz jó szellőztetésének, s mozgásának biztosítása. [György, 1974.]