Gödöllő térkép (M=1:15000 Gödöllő térképe. Szarvas András és Dimap Bt., 2006. 5. kiadás)

A Margitáról Babatig ugyanazon az úton megyünk, amin jöttünk. Az első babati épületnél jobbra fordulunk, s elgyalogolunk az erdőig. Itt egy nagy fakaput találunk, ami lehet nyitva is és zárva is, ez utóbbi esetben kinyitjuk, vagy átmászunk a palánkon, s a mögötte lévő úton folytatjuk utunkat felfelé.

Út Babat-puszta és Gödöllő közt - 7. állomás

Utolsó állomásunk maga az út Babat-pusztától Gödöllő határáig. Közvetlenül a Babatvölgyi gazdaság melletti erdőben találjuk azt a gyertyán-elegyes mezei juharos-tölgyes növénytársulást (Aceri Campestri Quercetum Petraeae-Roboris), melyet itt írtak le először 1965-ben (Fekete Gábor). Szlávik szerint [Szlávik, 2007. pp. 26.]: ez a főleg kocsányos tölgyből, közönséges gyertyánból és mezei juharból álló társulás zonális helyzetre jellemző platóerdő, mely Ramann-féle, vagy agyagbemosódásos barna erdőtalajon fejlődik ki. Ez utóbbi jellemző itt. [gak.hu] [1]
Továbbhaladva több helyen az út bevágódása figyelhető meg, száraz időben könnyen pergő homokfalakkal. [videó] Nem sokkal az autópálya előtt, közvetlenül az ösvénytől balra futó 4-5 méter mély völgy oldalán és végén egy friss omlási (szakadási) felület is látható, az ösvényt szegélyező kerítés a levegőbe került, s egy nagy fa gyökerestül fordult ki a földből. A felület alakjából ítélve esélyes további omlásra, leszakadásra, s ez már a turistautat is veszélyeztetheti.
A gravitációs tömegmozgásokról bővebben

Érdekes érzelmi hatással bír a szép természeti környezetben sétálva az egyre erősödő zaj, majd az autópálya felbukkanása. [videó] A pálya feletti hídon átgyalogolva lassan elérjük Gödöllő határát, de mielőtt feltűnnének az első házak, egy szakaszon megint jól megfigyelhető a bevágódási folyamat.
[2][3-4]

[2] Bevágódó út (saját fotó, készült: 2007.10.21.)
 

  
[3-4] Bevágódó út fala (saját fotó, készült: 2007.10.21.)